Gyermekjólét

Gyermekjólét

A gyermekvédelem azt a tevékenységrendszert, jogszabályrendszert és intézményrendszert jelenti, amelynek célja a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségük megelőzése és megszüntetése, valamint azoknak a gyermekeknek a helyettesítő védelme és a nevelésükről-gondozásukról történő gondoskodás, akik hatósági intézkedés következtében kikerülnek a vér szerinti családjukból- A Gyermekjóléti Szolgálat fő feladata a nehéz helyzetbe került családok szociális és/vagy családi problémáinak enyhítése, a veszélyben lévő gyermekek védelme. Miután a gyermekek jóléte a család egészének jólététől függ, szolgáltatásunk e feladatokat elsősorban a család támogatásával, a családtagok problémáinak rendezésével, fejlődésének elősegítésével, az érintettek – szülők, gyerekek, rokonok – részvételével, s ha szükséges, a családdal kapcsolatban álló intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola stb.) bevonásával látja el.

A szolgáltatással való együttműködés formái

Az együttműködés kialakításához személyes kapcsolatra, a hozott problémától függően egy vagy több találkozásra van szükség. A gyerekek, fiatalok és családjuk mindegyike egy, „saját” családgondozóval tart kapcsolatot. Az első találkozás történhet az intézményben vagy a család otthonában, amely időpontjáról és helyszínéről a központ munkatársa levél útján értesítik az érintetteket. A segítés formái, eszközei személyre szabottak, amely feltétele az idővel kialakuló bizalom, az őszinte kapcsolat, és a szakember, illetve az igénybevevő közötti átlátható, kiszámítható együttműködés. A gyermekjóléti csoport és a jelzőrendszerhez tartozó intézmények közötti együttműködés alapja és formái

 A gyermekeket veszélyeztető körülmények megelőzésében, a már kialakult veszélyhelyzetek elhárításában kiemelkedő szerepet látnak el a gyermekekkel kapcsolatban lévő gyermekintézmények (bölcsőde, óvoda, iskola), egészségügyi szervezetek (védőnői, háziorvosi, gyermekorvosi szolgálatok, szakrendelők, kórházak), egyéb humán szolgáltatások, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek (munkaügyi, szabadidős, közösségi, kulturális, szociális) rendvédelmi szervek (rendőrség), hatóságok. Ezen intézmények elsődleges felelőssége, hogy saját szakmai eszközeikkel előzzék meg, vagy kezeljék a gyermek és családjában tapasztalható problémákat. Abban az esetben, ha ezek az eszközök kimerültek vagy elégtelennek bizonyultak, kötelességük a Központok felé jelezni.

A gyermeket érő súlyos veszélyeztetés (fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazás, súlyos elhanyagolás, gyermek sérelmére elkövetetett bűncselekmények) esetén viszont az illetékes hatóságokat kell azonnal értesíteni.  A Gyermekjóléti Szolgálat és a jelzőrendszer tagjai között, a formális, papíralapú információk átadásán túl, az adott család, gyermek ügyében közös megbeszélésekre (esetmegbeszélés, esetkonferencia), egyeztetésre kerülhet sor. Az együttműködés célja a gyermek érdekét szolgáló, azonos célok irányába ható szakmai cselekvések meghatározása. A gyermekvédelmi hatósági intézkedésekben való közreműködés, a védelembe vétel A gyermek védelme érdekében hatósági intézkedés is szükségessé válhat, az úgynevezett védelembe vétel, melyet csak a gyámhatóság rendelhet el. Minden hatósági intézkedéshez azonban a gyámhatóságnak ki kell kérnie a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársának véleményét.

A védelembe vétel alá kerülő gyermekek szüleinek elsődleges kötelezettsége a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával való együttműködés, valamint az általa javasolt, illetve az érintettekkel való megegyezés alapján kijelölt más segítő szolgáltatások igénybevétele. A gyermek veszélyeztetettségének minél előbbi elhárítása, valamint a gyermekvédelmi intézkedés mihamarabbi megszüntetése az érintettek és a családgondozó közös érdeke. A Gyermekjóléti Szolgálat feladatai családon kívül (ideiglenesen vagy tartósan nevelőotthonban, lakásotthonban, nevelőszülőnél) nevelkedő gyermekek esetében Előfordul, hogy a család olyan súlyos élethelyzetbe kerül, a sokféle gond miatt a szülők személyiségbeli, érzelmi, egészségi állapota oly mértékben roppan meg, hogy nem képesek már a gyermek alapvető testi, lelki szükségleteiről a gondoskodni. A család, illetve a szülők válságos állapota akadályozza, súlyos esetekben, tartósan károsíthatja a gyermek fejlődését. Mindazon intézmények, amelyek a gyermekek ideiglenes vagy tartós gondozását és nevelését hivatottak ellátni, olyan családhelyettesítő szolgáltatások, amelyek munkájára jó esetben csak addig van szükség, amíg a család, a szülők visszanyerik a gyermekeik ellátási, nevelési képességét.

Szakmai és etikai követelmények

A Gyermekjóléti Szolgálat minden munkatársa diplomás segítő szakember. Az ismeretek és készségek szinten tartására azonban folyamatos tanulásra, képzésre van szükség. Központunkban heti rendszerességgel vannak esetmegbeszélések, amelyeken áttekintjük az érintett család, gyermek segítésének további lehetőségeit, új, más formáit, eszközeit.  Havi, kéthavi rendszerességgel biztosítjuk a szakemberek szupervízióját, annak érdekében, hogy családgondozóink is megfelelő személyes állapotban tudják fogadni a hozzájuk fordulókat. A munkánkat különféle jogszabályok adta lehetőségek szerint, valamint a szociális munkások Etikai Kódexének megfelelően végezzük.

 

A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT SZAKMAI MUNKÁJÁT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK

 

  • 1997. évi   XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  • 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet: A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról.
  • 237/1997. (XII.17.) Kormányrendelet: A gyámhatóságok, a területi szakszolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról.
  • 281/1997. (XII.23.) Kormányrendelet: A gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyeztetéséről.
  • 15/1998. (IV.30) NM. rendelet: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.

GYERMEK – ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM JOGSZABÁLYI HÁTTERE

 

  • 1952. Évi IV. törvény a házasságról, családról és a gyámságról
  • 1953. Évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
  • 1997. Évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  • 1998. Évi LXXXXIV. törvény a családok támogatásáról

 

ÁLTALÁNOS ÉS PREVENTÍV GYERMEKVÉDELEM

 

  • A család a társadalom alapvető és létfenntartó egysége
  • Az általános gyermekvédelem legfőbb feladata, hogy a családokban teremtse meg a gyermeknevelés feltételeit.
  • A gyermekkép változásának hatása (ókortól napjainkig): a gyermek nem alárendeltje a családnak és az őt ellátó intézményhálózatnak.
  • Gyermek jogairól szóló ENSZ egyezmény – 1989. november 20. Mo. -on kihirdetve: 1991)

 

„Minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges”

 

  • Az államnak minden gyermeknek családban történő nevelésének elősegítése terén vannak kötelezettségei, hiszen nem minden család tud külső segítség nélkül eleget tenni a gyermekekkel kapcsolatos feladatainak.
  • Az ehhez szükséges támogatást a GYERMEKVÉDELEM RENDSZERE biztosítja.